Ha van egy mestered, akkor ő számodra egy tiszta forrássá, egy kúttá válik, amelyből a legtisztább, legéltetőbb vizet kapod. Ez a víz beteljesít és teljes mértékben éltet. Sok út létezik, sok helyre hívják és csábítják az embert mindenféle csillogással, ígéretekkel, meg érdekes dolgokkal. De ha van egy mestered, akkor neked már megvan a tápláló vízforrásod. Ha mestered mellett elmész más helyekre, ahol külsőleg és látszatra egy érdekes csillogás van, meg érdekes, ahogy ott mondják és élik a dolgokat, akkor tulajdonképpen az életet adó tiszta forrástól távolodsz, és kezdesz egy másik helyen ásni egy kutat. De a mestered kútja már kész van. Abból csak merítened kell, és kedvedre olthatod a szomjad. És ha egy Isten-megvalósult mesterhez tartozol, ha ő neked rendeltetett és te neki, akkor biztos lehetsz benne, hogy más helyeken csak az értékes idődet vesztegeted. Hiába a csillogás, a látszólag megkapó filozófia, az ígéretek, te már nem oda tartozol. Te mesteredhez tartozol, és ő hozzád tartozik. A mester hűséges hozzád, és az ő vize a legtisztább isteni forrásból van. Máshol ilyen vizet nem kapsz. Ha máshol próbálsz ásni, akkor azzal csak a Célod felé vezető úton hátráltatod saját magadat, a belső fejlődésedet. A spirituális úton nem az számít, hány filozófiát, vallást vagy ezoterikus dolgot ismersz, hanem hogy mennyire merültél bele mestered tudatába, mennyire vagy hű hozzá, mennyire vagy következetes és odaadó az ő útjával kapcsolatban, mennyire adod át magad a mester szeretetének, törődő vezetésének, útmutatásainak. Ha valóban szomjas vagy a beteljesedésre, ha valóban az igaz Célt keresed az életben, akkor mestered a tiszta forrás, mestered a kút, és ha az ő kútjából iszol, akkor nem szomjazol meg soha többé.
“Az igaz tanítvány
Azt gondolja, mikor elindul spirituális utazásán,
Hogy mestere útja messze a legjobb út.
De miközben sétál, menetel, fut és sprintel
A mester útján,
Felismeri, hogy mestere útja
Az egyetlen út.”
– Sri Chinmoy